Vélemények

    "... Nagyon jó volt a kezdő kurzus, nagyon sok mindent megtanultam és nagyon szerettem járni, a társaság is szuper volt. Sok hasznos dolgot tudtam elsajátítani az edzéseken, mivel én is sportoló és versenyző vagyok és nekem nagyon jól jöttek ezek a mozgások... Összefoglalva a véleményem nagyon jó és nem bántam meg, hogy elkezdtem járni..."

    Nánási Nikolett

    "A 3 hónapos alapkurzus elvégzését követően úgy gondolom, hogy számomra hasznos volt a tanfolyamon való részvétel. Az edzéseket megelőzően történt beszélgetés alkalmával meghatározott célt sikerült elérnem. A rendszeres mozgásnak köszönhetően 4 kg-al lettem könnyebb és úgy érzem az állóképességem is jelentős javuláson ment keresztül.
    A hagyományos súlyzós edzések kapcsán is érezhető a változás, ugyanis az általam végzett gyakorlatokat vagy nagyobb súllyal, vagy nagyobb ismétlésszámmal tudom végrehajtani..."

    Dr. Görömbei Róbert

    "Érezhető erőnövekedés. Maximálisan elkötelezett lettem az RKC iránt! Köszi Attila!"

    Dr. Kiss Gábor

    "Korában sohasem volt kapcsolatom semmilyen súlyzós sporttal. Így nagy bátorság kellett, hogy eljöjjek, amiben persze közrejátszott +10 kg súlyfeleslegem is. Nem bántam meg, hogy eljöttem, a súlyfelesleg eltűnt és sokkal jobban érzem magam..."

    Dr. Molnár Tibor Tamás

    "Több évtizede rendszeresen sportolok. Versenyeztem, manapság hobbyból, illetve egészségem fenntartása, fizikumom fejlesztése érdekében mozgok rendszeresen. Edzéseim eddig erőemelő, testépítő gyakorlatokra épültek aerob mozgásokkal (úszás, futás) kiegészítve.
    A kettlebell olyan új ismereteket és "élményeket" nyújtott számomra amelyek alapján azt mondom, hogy nincs még egy olyan "súlyzós" mozgásforma, sport amely vetekedhet vele..."

    Szabó Zoltán

    Jászkai Imre:

    Megyek fel az asszony után a lépcsőn... Kettlebell edzésre megyünk, rokontól hallottuk, hogy mekkora királyság. Na persze, mert ő húsz éve edz szinte folyamatosan, én meg egy évtizede folyamatosan nem. Kissé bizonytalan vagyok, több éve kínlódok mit kellene csinálni. Meg persze hallgathatom is: "az orvos is mondta!" Hát mindegy, a pesti srác jól végezte a dolgát, Á most tud járni, emeli a lábát, mint a táncosok... több éve először megy derékszögben. Tehát itt vagyunk. Beállunk a sorba, nekem is meglepő, de a bemelegítés régi emlékeket idéz a múlt mélyéből... pedig azt hittem, már rég eltemettem a sok fasírt alá. Mindenesetre kb. idáig bírtam, ez már elég volt az izzadáshoz. Jön az instruktor, feleakkora, mint én, de felkapja a golyót, mutatja mit kell. Lehet próbálkozni. 16kg. MI VAN??? A gyerek is annyi, nem is emelgetem jó ideje!! Négyütemű, hídtartás... tartson hidat vicsori puma, de nem én...azért csak sikerül, lenyomom mindet, állni mondjuk éppen bírok, a lépcső komoly kihívás. Szerintem ilyen kínnal még nem birkóztam kuplunggal, mint most hazafele menet. Otthon ijedten veszem észre, hogy olyan fáradt vagyok, hogy nincs kedvem ordítani a kölykökkel sem, pedig ez már a napi rutin része volt. Munkából haza, ordít, eszik, lefekszik, felkel, munka... szerintem érted.

    Csütörtök, új fejezet, most már bizony lendíteni is kell, csípőt beletéve... tíz éve rozsdás, meg sosem használt izmok mozdulnak a zsírréteg alatt, az edzés során vesztettem néhány liter vizet. Aztán sorra a többi nap: hátfájás után korrekciós gyakorlatok, hihetetlen, hogy a lábaddal kacsázgatsz, és nem fáj a vállad, derekad! Persze a technika a lényeg, annyiszor hallottam, "Egyenes háttal!", hogy munka közben már magamnak mondom... ha néha hangosan, hát nem nagyon izgat, ki néz furán: régen volt már, hogy ilyenkor ne állt volna bele a zsibbadás a hátam aljába.

    Ennek már három hónapja, a vastagon párnázott külhámom alatt elkezdett valami változni, és - bár minden edzés kihajtja az összes fölös vizet, és nem kapok levegőt, akkor sem, ha fizetek érte, és bár négykézláb kell a lépcsőn távoznom, és bár úgy érzem, szétszakít a fájdalom, és reggel fel sem fogok kelni, nemhogy dolgoznék, vagy pláne este edzés - minden alkalommal teszem a cuccot a kocsiba, szinte gondolkodás nélkül... mert szeretem ezt csinálni. Mert jó nekem. Nagyon jó.

     

    „Két és fél éve végzek testépítő edzést, az elmúlt fél évben inkább súlyemelőt. A kettlebellről már legalább egy éve hallottam de valahogy akkor még odáig nem jutottam hogy elmenjek egy kurzusra. Fél év után újra elővettem a kettlebell gondolatát, vettem is egy 24kg-sat, mondanom sem kell pár önfejű edzés után szétzúztam az alkarom. Tavaly, decemberben jött az elhatározás hogy januári induló csoportba már én is beiratkozom. A tanfolyam első hónapjában hanyagoltam szokásos edzéseimet, az edzőterembe visszatérve több egyéni csúcsot is felállítottam anélkül, hogy gyakoroltam volna az adott gyakorlatokat.
    Fekvenyomás: 105kg-ról 115kg-ra nőt!
    Elemelés: 130kg-ról 140kg-ra!
    Összesítve, annyit tudok mondani KÖSZÖNÖM!”
    Ifj. Tamás János

    Zita tanítványom beszámolója:

    Fogyás és kettlebell

    Minden nő életében előfordulhat olyan periódus, amikor magára szed néhány (sok) kilót. A terhesség és a szülést követő idószak lehet kritikus. Velem sem volt ez másképp. Mindig azt mondogattam, hogy még most szültem, ráérek visszaalakulni.

    Nyár elején a következő volt a mérleg:

    • Magasság: 174cm
    • Testtömeg: 75kg
    • Testzsír: 28%
    • Önbizalom: 0

    Ekkor eldöntöttem, hogy ideje kezdeni valamit magammal. Az éhezést nem bírom, így a szénhidrát mennyiségének csökkentésétől vártam a csodát. Minimális testsúlycsökkenést sikerült elérnem, de közel sem voltam elégedett. Ideje volt valamilyen mozgást is beépíteni a napjaimba. Futás: nem szeretem. Aerobic: sok nőneműnek bejön, de én nem tudom követni az ugrabugra gyakorlatokat. Ekkor egy barátom hívta fel a figyelmemet a kettlebell-re. Szerencsére elég erőszakos volt, így vásároltam is egy 6kg-os bellt. Egy hónapot pihent a szekrényemben. Aztán elővettem és próbáltam vele gyakorlatokat végezni, de sajnos hiányzott a helyes technika. Pont akkor indult szeptemberben egy kezdő csoport Miskolcon, amihez íziben csatlakoztam is. Eleinte megküzdöttem minden edzéssel, de folyamatosan nőtt (és nő) az erőnlétem, az állóképességem. A heti 2 edzés mellett itthon is min. 2-szer gyakorolok, mert 1-2 nap után már hiányzik. Persze azóta itthon is megszaporodtam a golyók… Januártól a haladó csoportban koptatom a parkettát. Instruktorom (Bajzáth Attila RKC) szerint egy hónap múlva reális lehet 16kg-mal az instruktori snatch-teszt végrehajtása-úgy legyen!

    Jelenlegi mérleg:

    • Magasság: 174cm
    • Testtömeg: 64kg
    • Testzsír: 20%
    • Közérzet: remek
    • Önbizalom: növekvő
    Power to the people. Köszönöm, Attila!

    „Mindig is kicsi voltam, sovány és gyenge és el is hittem, hogy ezen nem lehet változtatni. Aztán jött az ETK kurzus és bár sem magasabb, sem nagyobb darab nem lettem, mégis sokkalta erősebbé váltam.
    Folytatni szeretném, hogy lássam, meddig tudok elérni. Nem csak a sportban, a hétköznapokban is segített a kettlebell. Köszönöm Attila!”

    Cserhalmi Eszter

    „Nagyon franko. Jobb, mint gondoltam. Az állóképességem soha nem volt még ilyen jó szinten.
    Azt érzem, hogy csak izom van rajtam. Persze ezzel arányban nőtt az arcom is.”

    Goda Viktor

    „Láthatóan nagyobb izmokat és kitartást sikerült elérnem. Állóképességem is megnőtt.”

    Juhász Előd

    „Legjobban az tetszik, hogy sokkalta jobb az erő állóképességem. Erőm is nőtt és nem lassultam le.
    Jó, hogy minden mozdulatnál erősödik a láb és a vázizomzat.”

    Vincze Levente

    „2 gyerek szülése után olyan mozgásformát kerestem, amivel nem csak fogyást érek el, hanem erő és izomzatnövelést is.
    Már 3 hónap után jelentős változásokat figyeltem meg magamon: a súlycsökkenésen kívül nőtt az izomtömegem. Az erőnlétem is sokat fejlődött… Power to you!”

    Ródéné Ötvös Zita

    Ha valaki 3 hónappal ezelőtt megkérdezi tőlem, hogy mi is az RKC?!
    Akkor legfeljebb azt válaszoltam volna, hogy biztos egy új divat márka amerikából:)

    Ehhez képest jelenleg ódákat tudok róla zengeni:)

    2 éve abba hagytam a kézilabdát és kb féléve jutottam arra a szintre, hogy hiányzik valami!

    Mindenképpen olyan mozgásformát kerestem ami nem a „kisasszonyok” sportja.

    Az interneten találtam rá az RKC-ra minden létező cikket elolvastam…és elmentem az első edzésre! Hiába is gondolkodom, negatív dolgot nem tudnék említeni (a 4üteműn kívül):)

    Attilának a szakmai felkészültsége és elszántsága lenyűgözött, abszolút biztonságban éreztem magam az edzéseken. A kézilabda edzésekről általában úgy mentem haza mint akit halálra hajtottak…fáradtan, nyúzottam, viszont az RKC órák után még éjszaka 1-kor is ezerrel pörögtem!:)

    Köszönhetően annak, hogy mindig maradt bennem tartalék edzés végén.

    Az edzések jó hangulatúak, dinamikusak, a koncentrációm mindenképpen jobb lett! Hétről hétre egyre erősebbnek éreztem magam… vajon mi lesz 1 év múlva?! :)

    Régebben küzdöttem derék illetve térd fájdalommal most viszont egyáltalán nem.

    Összességében fittnek, egészségesnek, erősnek érzem magam.

    Köszönöm Attila!:)

    Szoták Renáta

    Három hónappal ezelőtt kezdtem el aktívan foglalkozni a kettlebellel, egy barátom tanácsára. Láttam, hogy Miskolcon is indul kezdők számára egy kurzus, gondolkodás nélkül jelentkeztem is rá. Némi sportmúlttal rendelkeztem, de kicsit tartottam tőle, hogy mennyire fogom bírni ezt a nagymértékű terhelést. Szerencsére pozitívan csalódtam, szakmailag egy rettentően hozzáértő ember segítette utunkat. Másfél éve csuklóbántalmakkal élek, de azt is sikerült kiküszöbölni az indian clubbel segítségével. A 3 hónap alatt értékelésem szerint rengeteget fejlődtem fizikailag. Sokkal jobban, tovább bírom az edzéseket, nem fáradok már olyan könnyen. Személy szerint csak ajánlani tudom minden ismerősömnek ezt a rendkívül érdekes és színes edzésformát.

    A végére csak egyet tudok mondani: Nagyon szépen köszönöm Attila.

    Péter

    A kezdőlökés: Valamikor régen, egy on-line magazinban olvastam először a gonosz oroszról. Akkor még nem történt semmi, de az agyam nyilván elraktározta az információt. 36 évesen, túl a fiatalkori súlyzós edzéseken és a nem túl fiatalkori kerékpározáson, egy olyan mozgásformát kerestem, amely egyszerre ad erőt és állóképességet, és amely jól illeszkedik a zsúfolt mindennapokba. Néhány kattintás az interneten és megint felbukkant Pavel, no meg a kettlebell. Innen már egyenes út vezetett Attilához.

    A helyszín: Az edzőterem szó szerint Miskolc centrumában van, jól megközelíthető. A helyiség tiszta, kulturált, még egy szép nagy tükörben is nézhetnéd a gyakorlatok helyes kivitelezését - már ha sípoló tüdőd, vagy a szemedbe folyó izzadság épp engedi. Egyébként nem kell magad ellenőrizni, az edző azonnal korrigál, ha valamit nem jól csinálsz.

    A sporteszközök: Nincs hiány belőlük, jut mindenkinek, kicsinek és nagynak. Az edző még buzogányokat, kötelet is hoz, van húzódzkodó állvány - minden adott hogy férfivá válj, persze csak ha ez a célod és van akaratod - legyél fiú vagy hölgy.

    Az edző: Hatékonyan, változatosan tanítja a gyakorlatokat. Nincs két egyforma edzés, a kezdő kurzus 3 hónapja minden monotóniát nélkülözve, villámgyorsan elszállt. Hiteles és jó szándékú ember, néhány szemléltető mutatványát látva pedig azonnal megértem, hogy miért ő a mester. Jól felkészült és rendszerszerű tudása több mozgásformát ötvöz (kettlebell, SMR, buzogány, stb.).

    Sporttársak: A kezdők között ott van az ifjú titán, a tisztes családapa és a fogyni vágyó anyuka egyaránt. Itt mindenki egyenlő. Számomra talán csak a haladók egyenlőbbek, habár ők maguk mindig kedvesen, széles mosollyal köszöntenek: teljesítményük tiszteletet parancsoló, ami az edző munkáját is dicséri.

    Eredmények: Állóképességem javult, az izomtömeg és tónus nőtt. Lassan rájövök, hogy hol is tartok: amíg 10db szakítás után levegőért kapkodok, miközben Pavel szerint az USSS tanoncok 10 percig is bírják a strapát, bőven van lehetőség fejlődni.

    A jövő: Kettlebell nélkül jelenleg elképzelhetetlen. A harangsúlyzóhoz hasonlóan kerekebb lett az életem és egy nagyon szép élményként tekintek vissza az elmúlt 3 hónapra. Köszönöm Attilának, a sporttársaknak és az RKC rendszernek.

    Márton

    A teljes kikapcsolódást nyújtó tevékenységemhez, amit én agymosásnak nevezek állóképességre és némi izomerőre van szükség. Futok és ebben az évben egy barátunk javaslatára elkezdtem kettlebell edzésekre járni.

    Első alkalommal nem kaptam golyót, az alapvető mozgásformákat gyakoroltatták velem. Megnyugtatott, hogy óvják a derekamat és az ízületeimet. A teremben kb. 15-n voltunk, de mindenki egyénileg edz Attila útmutatásai alapján. Ő pedig éberen figyel, magyaráz, javít, hogy a mozgás  pontos legyen, ami mint később rájöttem nagyon fontos. Így kettlebell  nélkül kicsit idétlennek éreztem magam, épp ezért nagyon igyekeztem, aminek az eredménye egy olyan izomláz lett, hogy napokig nem tudtam rendesen járni , csetlettem, botlottam, mint Chaplin.

    A következő óráktól már megkaptam a vasgolyót és igyekeztem az előírt feladatokat végrehajtani.

    Életvitelem miatt most csak heti egy alkalommal járok, ami kevés, de mégis nagyon sokat erősödtem. Változó korban vagyok és a legnagyobb problémám, hogy főleg reggelente olyan merev vagyok, mint egy terminátor. Nagyon sokat lazultam, néha érzem korábbi rugalmasságomat. Nagyon szeretek enni, és az utóbbi időben étkezéssel kapcsolatban állandóan azzal foglalkoztam, hogy hogyan fogjam magam vissza, most viszont nyugodtam eszem kedvemre és nem híztam. Kicsit majd kell fogynom, de most megajándékoztam magam a gondtalan evés örömeivel. Kezdetben meglepő módon az órák utáni napon viharos jó kedvem volt, szinte eufóriás állapotban voltam, meglepődtem, de minden alkalommal észleltem.  Sajnos, vagy nem, ebben a formában ezt már nem érzem, de tény, hogy összességében energikusabb, jobb kedvű vagyok.

    Ily módon felkészülve immáron harmadszor elmentem "agymosó" túrámra, a hegyek közé, kelttersteig ( via ferrata ) túrára. Ez biztosított, nehezített túrázást jelent. Sokkal jobban ment, mint korábban, nem fáradtam el annyira, pedig nehezebb útvonalakat jártunk be.

    Az agymosás tökéletes volt.

    58 éves vagyok. Még nagyon sok szép túra vár a hegyekben.

    Köszönet Attilának.

    Gabriella